I LIKE PLEASURE SPIKED WITH PAIN

themaxdavis:

untitled by lapoetto on Flickr.

Mindig ugyanazt szajkózták, szórakozott vénembernek gondoltam őket: az anyai nagyapámat meg az apai nagymamámat. Sátoros ünnepéknél játszották el, mint valami rituálét, hogy belekezdtek a történetükbe, és pontosan ugyanazokkal a szavakkal mondták el, mint legutóbb. És mi, a család, ugyannál a résznél nevettünk, esetleg valamelyik nagynéném mondott valamit – persze ugyanazt. Azon is nevettünk. Kamasz voltam, úgy hittem, öregek, szenilisek. Nem tudtam, hogy a tüzet őrzik, a hagyományt, a családi emlékezet morzsáit söprik össze. Talán utoljára. Ha akartam, ha nem, hallottam a meséiket. Azóta is ebből élek. Csak már kénytelen vagyok magam továbbkölteni őket. De szerencsére azt megtanultam, hogy üres ember, aki mellett nem fér el a múltja.

― Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz

esobvio:

india by larovocdemadera Stgo Under Crew on Flickr.

valahogy úgy vagyok a pasikkal, mint a zsiráfokkal. tetszik, tetszik, de otthonra azért nem kéne

byelol:

Vertical line (by U3K-Y)

gyereknapi sör

itt vodka

csak a pálinka meg a bor!

(Source: batmanformayorofbudapest)

theme by modernise